Szerecsenmosdatás

2018. január 13. - Tarski

Az utóbbi hetekben az ellenzék körében óriási felháborodást keltett az Állami Számvevőszék (ÁSZ) pártoknál végrehajtott ellenőrzése és az ott tapasztalt törvénysértések napvilágra kerülése. Eszerint az elllenzéki pártok döntő többsége jelentős büntetésre számíthat, mert a tiltott pártfinanszírozást szabályozó törvény előírásainak nem tettek eleget. Különösen nagy pénzveszteségre számíthat a Jobbik, amelyik összese 662 millió forinttól esik el. Sokan ezzel az intézkedéssel azt vizionálták, hogy az április 8-ai választások során az ellenzéki pártok hátrányos helyzetből indulnak, ezért rosszul fognak szerepelni. Mindebben a Fidesz kezét sejtik és a diktatúra képét vetítik előre. Ilyen véleményt kinyílvánítók közé tartozik Róna Péter közgazdász, jogász és egyetemi tanár.

 

A szaktudós az egyik internetes portálon ezt írta: Az ÁSZ ellenzéki pártokkal szembeni intézkedése felrúgja a hatalmi ágazatok alaptörvényben előírt szétválasztását. Ez maga a diktatúra.” Majd később így érvelt: “ Az ÁSZ ellenzéki pártokkal szembeni intézkedése felrúgja a hatalmi ágazatok alaptörvényben előírt szétválasztását, azért, hogy a politika, azaz az Országgyűlés, saját 'szervén', az ÁSZ-on keresztül, az igazságszolgáltatás megkerülésével, a jogorvoslás lehetőségének megtagadásával hozhasson egyedi intézkedéseket. Ez pedig maga a diktatúra, aminek megakadályozására a hatalmi ágazatok szétválasztását kitalálták.” Súlyos vádak ezek egy hatalommal szemben, mert ha igazak lennének, akkor megkérdőjelezhetővé válnának a liberális demokrácia alapértékei, egyáltalán a jogállamiság. A helyzet az, hogy ez csak látszólag van így, mert Róna Péter kifelejtett sok tényközlést, ami pedig alapvető jelentőségű a probléma megítélése szempontjából.

 

Ahhoz, hogy világosan lássuk azt, hogy mi a tényleges helyzet, az alapokat kell átismételnünk. Közismert az, hogy hazánk a kontinentális imperatív jogszemléletre építi a jogrendjét. Ez azt jelenti, hogy a jogrend a politikai hatalom eszközeként funkcionál annak érdekében, hogy a politikai céljait annak segítségével megvalósítsa. Minden párt azért száll harcba, hogy a megszerzett mandátuma segítségével a saját politikai céljait tudja megvalósítani. A jog alapvető sajátossága az, hogy kényszernorma, azaz a jogrendben leírt és elvárt viselkedésformát minden egyénnek követnie kell. Ezt a hatalom úgy éri el, hogy ha a normától eltérő viselkedésformát talál, akkor az egyént rákényszeríti a jogkövető magatartásra. Ha erre képtelen, akkor alkalmatlan a politikai hatalom gyakorlására. Tehát itt szó sem lehet arról, hogy az egyénnek létezhet olyan lehetősége, hogy a jogrendben megkövetelt magatartástásformától eltérő viselkedést tanusítson büntetlenül. Ez a kényszer biztosíthatja azt, hogy egy politikai rendszer stabilisan működhessen.

 

Egészen más a helyzet az Alkotmánybíróság esetén, amelyet szokás szerint nem sorolunk a hatalmi ágak közé. Ennek a testületnek a hatáskörébe tartozik az alkotmány és az illető törvény közötti konzisztencia megállapítása. Ha ez nem áll fenn, akkor megsemmisítheti magát a törvényt is. Sőt, a bírásági ítéletek konzisztenciáját az alaptörvénnyel is vizsgálhatja és az előzőhöz hasonlóan hatáskörébe tartozik annak megsemmisítése. De az Alkotmánybíróságnak sincs olyan hatásköre, hogy az aktuális hatalom jogalkotói felhatalmazását megvonja, hiszen azt a választóitól kapta. Ha ez létezne, akkor végeredményben egyetlen hatalom sem alkothatna olyan jogrendet, ami a politikai céljainak a megvalósítását szolgálhatná. S mivel az jelenleg hatályos alaptörvényt is a Fidesz alkotta meg, ezért végül is e párt politikai akaratát tükrözi nem csupán az alkotmány, hanem minden ebből levezethető konkrét törvény is.

 

Ilyen elméleti alapvetés után az az első fogas kérdés, hogy az ÁSZ határzataival szemben lehet-e jogorvoslati eljárás? Ennek eldöntéséhez figyelembe kell vennünk azt, hogy a jogalkotó hatalom maga a parlament, amelyik azáltal kap felhatalmazást a jogalkotásra, hogy a választások során győzelmet arat, amivel egyúttal legitimitást szerez az általános hatalomgyakorlásra is. Ezt a hatalomgyakorlást azonban egymaga nem képes ellátni éppen a sokrétű feladat teljesítése miatt. Ezért az ún. átruházott autoritás elve alapján létrehoznak különböző szerveket, amelyek a parlament által meghatározott feladatokat fogja ellátni. Ezek a szervek, mint például a szóbanforgó ÁSZ, hatásköröket kapnak a feladatok ellátásának végrehajtása érdekében. Nyilvánvaló, hogy minden ilyen szervnek hatáskörileg is el kell lennie választva a másik két főbb hatalmi ágenstől, tehát a végrehajtó és a bírói hatalomtól. Ez érthető, hiszen ha a parlament független a másik két hatalmi ágenstől, akkor annak egyik konkrét szervének is függetlennek kell lennie e két hatalmi ágtól. Ez pedig azt jelenti, hogy a bíróságnak nem lehet olyan hatásköre, hogy az ÁSZ valamelyik határozatát felülbírálja, Ha ugyanis ez megtörténhetne, akkor a bíróság olyan helyzetbe kerülhet, hogy a legitim hatalom jogrendjét módosíthatja, esetleg gyökeresen megváltoztatja. Előfordulhatna az a hibás gyakorlat is, hogy maga a bíróság válhat jogalkotóvá, amivel lényegében kiveszi a választott hatalom kezéből a jogalkotás lehetőségét. Ezzel pedig a hatalom a bíróságok. a jogászok játékszerévé válhat. Ilyen jelenség pedig előfordulhatna, hiszen manapság is erős nyomást gyakorolnak a hatalomra bizonyos civil jogvédő szervezetek, hogy a saját céljaikat valósíthassák meg. Ez magyarázza szerintem azt, hogy az ÁSZ határozataival szemben nem lehet jogorvoslat, hiszen ha ilyen létezne, éppen akkor jöhetne létre a diktatúra lehetősége. Tehát Róna Péternek az a kijelentése, hogy az ÁSZ határozatai jogorvoslati lehetőségének hiányában a hatalmi ágak szétválasztása nem történik meg, egyszerűen nem igaz. A helyzet pontosan fordítva van: éppen az ÁSZ határozatainak sérthetetlensége biztosíthatja azt, hogy a parlament, a kormány és a bíróság tevékenysége függetlenné válhat. Az ÁSZ határozatainak sérthetetlensége biztosítja egyúttal azt is, hogy a politikai hatalom képes átverni az akaratát a politikai rendszert alkotó egyének tekintetében. Magyarán: az ÁSZ határozataival, éppúgy, mint a törvényekkel, nem lehet mit kezdeni, azt fogcsikorgatva ugyan, de tudomásul kell venni és végre kell hajtani.

                              rona_peter.jpg

 

A következő probléma az, hogy az ÁSZ valóban “büntet-e”, vagy sem, tehát túllép-e az ellenörző szerepén, vagy sem? Erre az ÁSZ-ről szóló sarkalatos törvény adhat választ. A 2011. évi LXVI. Törvény ezt írja:

(11) Az Állami Számvevőszék - törvény rendelkezéseinek megfelelően - törvényességi szempontok
szerint ellenőrzi
a) a pártok gazdálkodását,
b) a pártok országgyűlési képviselőcsoportjai számára az Országgyűlés által folyósított hozzájárulás
felhasználását.”


Ez a cikk tehát felhatalmazást ad az ÁSZ számára a pártok ellenőrzésére. Ezt az ellenőrzést az ÁSZ a saját terveinek megfelelően, a saját ütemezése szerint és az általa kidolgozott módszerek szerint végzi. Az ellenőrzésről tájékoztatást kell adni az illetékes szervezeteknek. Ha az ellenőrzése során bűncselekmény gyanúja adódik, akkor ezt kell tennie:



30. § (1) Ha az Állami Számvevőszék az ellenőrzése során bűncselekmény gyanúját állapítja meg,
megállapításait köteles az illetékes hatósággal haladéktalanul közölni. Egyéb jogellenes cselekmény
esetén a felelősség tisztázását, érvényesítését kezdeményezheti. A megkeresett szervezet az eljárás
megindításával kapcsolatos álláspontjáról - törvény eltérő rendelkezése hiányában - hatvan napon belül, az eljárás eredményéről pedig annak befejezését követően harminc napon belül tájékoztatni köteles az Állami Számvevőszéket.”


A fentiekből tehát világossá válhat az, hogy az ÁSZ csupán ellenőriz, és megállapít, és a bűncselekmény gyanúját közli az illetékes szervezetekkel. Tehát semmiképpen sem lép ki abból a hatásköréből, amit számára a sarkalatos törvény meghatároz. Büntetni majd a NAV és a Magyar Államkincstár fog. A NAV úgy büntet, hogy ha szükséges, akkor adó formájában behajtja a szükséges pénzt. A Magyar Államkincstár pedig úgy büntet, hogy nem folyósítja azokat az állami támogatásokat az adott pártnak, amelyeket a költségvetésből adnak számukra negyedévenként. S mivel a NAV is és a Magyar Államkincstár is már a végrehajtó hatalom alárendeltségébe tartozik. ezért itt is érvényesül a hatalmi ágak szétválasztásánbak elve, ezért nem állhat elő a Róna Péter által vizionált diktatúra sem.



Még egy problámával szeretnék foglalkozni. Ma minden érintett párt fogadkozik, hogy nem fizeti be majd az ÁSZ “büntetését” és annak jogsértése miatt a bírósághoz fordul. Ezt azonban csupán szájhősködésnek kell tekinteni, mert minden párt előbb-utóbb kénytelen lesz befizetni a “büntetését”, mert legfeljebb a NAV erőszak útján fogja behajtani azt. Az Államkincstár pedig egyszerűen nem folyósítja majd a soron következő járandóságot. A bíróságnak pedig nincs hatásköre arra nézve, hogy az ÁSZ határozatát megsemmisítse. Itt kell megjegyeznem azt, hogy jogorvoslati lehetőség a végrehajtó hatalom hatóságai esetén rendelkezésre áll, tehát a megbüntetett pártok itt kereshetik az igazságukat. De itt sem érhetik el azt, hogy a “büntetésüket” az ÁSZ megsemmisítse, mert a NAV csak az ÁSZ megállapításai szerint járhat el, és a bíróság, mint jeleztem, az ÁSZ határozatait nem bírálhatja felül. Éppen ezért csak örülniük kellene azért, mert a végrehajtó hatalom egyik minisztere, a nemzetgazdasági miniszter lehetőséget biztosít arra, hogy az április 8-ai választások után fizessék ki a “büntetést”. Ezt pedig az NGM azért tehette meg, mert a tényleges pénzbehajtás már nem az ÁSZ, vagy a parlament feladata, hanem a végrehajtó hatalomé, azaz a kormányé. Ezzel végeredményben kihúzták a talajt azon vélekedés alól is, hogy a Fidesz szándékosan akarja tönkre tenni az ellenzéki pártok működését.



Róna Péter okoskodása tehát csupán egy gyenge szerecsenmosdatás lehet, mert egyszerűen nem tudnak mit tenni a hatalommal szemben. A jog ugyanis mindig a hatalom pártján áll, és ezen semmit sem segíthet az, ha netán mégsem fizetnék ki a “büntetésüket”. Az állampolgári engedetlenség a pártok számára azt jelentené, hogy az egyik törvénysértést úgy próbálnák semlegesíteni, hogy azt tetézik egy újabbal. Ekkor viszont a jogállamiságot kezdenék ki, ami azért lenne furcsa dolog, mert az ellenzék eddig is a jogállamiságért küzdött. Azért a jogállamiságért, amit most akarnak szétverni....Teccettek volna 2010-ben kétharmaddal megnyerni a választást, és akkor ti alkottátok volna meg a jogot és a jog titeket szolgált volna.



Debrecen, 2018. 01. 13.


 

A bejegyzés trackback címe:

https://tarski.blog.hu/api/trackback/id/tr4613570769

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.