Identitászavar

2018. január 27. - Tarski

Újsághír az, hogy a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének tagjai 2018. január 27-én szentmise keretében emlékeztek volna meg „a 150 éve született vitéz nagybányai Horthy Miklós néhai kormányzóra”. Heisler András, a Mazsihisz elnöke szerint mindezt a Holokauszt Nemzetközi Emléknapján megtenni minden magyar áldozat emlékének megtiprása. Osztie Zoltán, a Budapest-belvárosi Nagyboldogasszony főplébánia-templom plébánosa viszont nem érti azt, hogy miért kell gyűlölködni ezért, és  miért próbálják a rossz szándékokat kivetíteni a szervezőkre. Szerinte Horthy Miklós szerepében nemcsak a negatívumokat kell kiemelni, és nem kellene leradírozni a magyar történelem bizonyos részeit. Ilyen pengeváltás után az egyház vezetői elálltak a tervüktől, amit csak helyeselni lehet.

 

A szentmise terve azonban ismét a hatalom és az ellenzék, különösen pedig a hatalom és a zsidó honfitársaink közötti országos vitává fajult, ami semmiképpen sem tett jót a nemzeti megegyezésnek és a társadalmi béke megőrzésének gátjává válhat. Azt nem mondanám, hogy a keresztények és a zsidók közötti vitává alakulhat, hiszen e két vallás közötti viszonyra eddig is a tolerancia volt a jellemző. Az egész probléma mögött azonban több komoly dolog húzódik, amit azonban nem szabad elhallgatni és azt világosan ki kell fejteni és így vagy úgy állást kell foglalni ezekben a problémákban. A legfontosabb ilyen probléma a nemzeti történelmi identitás kérdése. Ez egy sajátos legitimációs kényszert takar, ami azonban különbözik a korábban tárgyalt politikai legitimitástól. Mindkettőben közös az, hogy a politikai hatalom igazolni akarja a hatalmának a jogosságát. A “jogosság” szó itt most nem legalitást jelent, hanem morális igazolást. A politikai hatalom legitimizálását csak a választók tehetik meg azzal, hogy egy legális választáson több szavazatot adnak az illető párt(csoportra), amivel egyúttal felhatalmazást adnak a kormányzásra is. A nemzeti történelmi legitimitás viszont azt jelenti, hogy az aktuális hatalom a nemzeti történelemben visszanyul és egy korábbi politikai rendszer modellt tekint politikai előzményének. Ennek megjelölésével pedig azt kívánja igazolni, hogy a saját politikai hatalma szervesen illik a nemzeti történelembe és annak egyik politikai rendszer modelljének a folytatása más történelmi körülmények között. S mivel az így megjelölt korábbi politikai rendszer modellt a nemzet elismerte, ezért a saját politikai rendszer modelljét is elismerésre méltónak kell/lehet tekinteni. Fontos itt megjegyezni azt, hogy egy politikai rendszer modellnek elég csupán a politikai legitimitását megszereznie, a nemzeti történelmi legitimitás megszerzése csupán egyfajta ráadás lehet erre, azaz csak még inkább megerősíti a hatalom legitimitását.

 

Az orbáni politikai rendszer modell is ilyen probléma előtt állt, amikor ki kellett jelölnie azt, hogy a nemzeti történelmi legitimitását miként definiálja. A Kádár-rezsimhez nem köthette magát, hiszen az egy kommunistának mondott puha diktatúra volt, amelyet éppenhogy leváltani és meghaladni akartak. Az I. Világháború előtti politikai rendszerekhez sem köthették a saját modelljüket, mert azok gyarmatok, félgyarmatok és mellé még nem is liberális demokráciák voltak. Sajnos, a választék közül egyetlen egy megfelelő adódhatott, mégpedig a Horthy-rendszer liberális demokráciája. E politikai rendszer modell azonban sajátos volt, mert abban az antiszemitizmus világosan kimutatható. A zsidóellenességet kézzelfoghatóan bizonyították a “numerus clausus” törvények és a II. Világháború alatt mintegy 600 ezer zsidó honfitársunk haláltáborokba küldése. Ezek történelmi tények, amit egyetlen hazai zsidó sem felejthet el. Vagyis amikor a Fidesz jobb híján a Horthy-rezsimet választotta nemzeti történelmi identitásának fokmérőjévé, akkor vállalnia kellett azt is, hogy ezért a hazai zsidóságtól szemrehányást kaphat. Ezen a tényen az sem változtathat, hogy az orbáni modellre egyáltalán nem süthető rá az antiszemitizmus. De a Fidesz minden olyan cselekménye, ami bánthatja a zsidók érzékenységét, visszahullhat az egész politikai rendszer modellre, és annak politikai legitimitását kérdőjelezi meg. S ez pedig, a fentebb elmondottak alapján sokkal súlyosabb dolog, mintha csupán a nemzeti történelmi legitimtását vitatnák. Ezért oly fontos dolog figyelni minden kis részletre, és ezért sem lett volna szabad a fentebb jelzett misét betervezni éppen január 27-re, tehát a Holokauszt Nemzetközi Emléknapjára. Ez hiba, óriási hiba volt!

                       auschwitz.jpg

A Fidesznek végeredményben többszörös identitászavara van, ami azonban nem magyarázható azzal, hogy nem volt más választása, mint a Horthy-rezsim liberális demokráciája. Megítélésem szerint jobban tették volna, ha egyetlen korábbi modellt sem tekintenek az identitásuk alapjának. Másik megoldás lehetet volna az, hogy a régi és korábban minden politikai rendszer számára kiválóan működő nemzeti történelmi identitásként tekintettek volna a haladó nemzeti hagyományainkra és a forradalmainkra. Ez jó volt nem csupán a Horthy-rezsimnek, de a Kádár-rezsimnek is, amelyek nyilvánvalóan két különböző politikai rendszer főtípust reprezentáltak. De a Horthy-rendszer választása a Fidesznek mindenképpen rossz döntése volt, hiszen az antiszemitizmuson túlmenően több komoly aggály vetődik fel. Ez pedig abban fogalmazódhat meg, hogy a Horthy-rendszer megtartotta a korábbi feudális társadalmi viszonyokat és csak megerősítette, illetve rögzíthette a társadalmi rétegek közötti anyagi és kulturális különbségeket. A szó mai értelmében vett jogegyenlőség sem volt meg, nem is beszélve az esélyegyenlőségről. Egy falun született parasztgyerek csak álmodhatott arról, hogy majd belőle is gróf lesz és beleszólhat a nagypolitikába. Az csupán a filmekben lehetetett látni, hogy egy lányból értelmiségi válhatott és a férfiakkal egyenlő jogokkal rendelkezett. A Horthy-rendszerben tombolt a korrupció, az urambátyámos kapcsolatrendszerre épülő haszon- és előnyszerzés, aminek csak kevés köze lehetett a modern piacgazdasághoz. Röviden: egy ilyen modellt tekinteni az identitásuk alapjának, nos, ezt már tényleg hibás döntésnek kell tekinteni.

 

Az viszont csupán rosszindulatú minősítés lehet, hogy a Fidesznek éppen az volt a célja, hogy a Horthy-rezsimben kialakult társadalmi viszonyokat vetítse rá a mai állapotokra. Bár kétségtelenül vannak külsődleges hasonlóságok a két modell között (a korrupció, urambátyámos kapcsolatokra épülő anyagi haszon- és előnyszerzés, feudalisztikus alá-fölé rendeltség a hatalom és a köznép között, stb.), mégis a mai orbáni modell mindenben megfelel a mai liberális demokráciákkal szemben támasztott követelményeknek. Az el sem képzelhető, hogy az akkori viszonyokat vissza lehetne állítani, amelyekbe az is beletartozik, hogy az akkori antiszemitizmust sem lehetne megismételni. Ez a tétel pedig azt jelenti, hogy a zsidó honfitársainknak sem kellett volna attól rettegniük, hogy egy mise Horthy Miklós emlékére visszahozná a Horthy-rendszert. Ezzel nyilván nem kívánom elvitatni tőlük a vélemény nyilvánítás szabadságát, csupán azt jelzem, hogy az idők szerencsére alaposan megváltoztak és az a félelem, ami bennük lakozik a fentebb jelzett mise kapcsán, abszolút alaptalan volt.

 

Mintahogy alaptalan és fölösleges volt az alábbi megjegyzés is, amit az egyik közösségi honlapról idézek. A világ többi részén ezen a napon (ti. január 27-én – Sz. Sz.) Auschwitz felszabadulására és a holokauszt áldozataira emlékeznek. Auschwitz a magyar történelem legnagyobb temetője, ahol minden harmadik áldozat magyar állampolgár volt. Horthy nélkül mindez nem jöhetett volna létre – értjük hát, hogy miért kell az Országgyűlés alelnökének és a Veritas Intézet igazgatójának díszbeszédet mondania.” Az biztos, hogy 1. a magyar történelemnek sajnos voltak nagyobb temetői, mint Auschwitz, 2. egyik előadó sem arról akart szónokolni, hogy Horthy Miklós milyen jót cselekedett a zsidókkal és végül 3. minden jelentősebb magyar politikus megérdemli a megemlékezést, mégha sok jó mellett rosszat is tett. De mortuis nil, nisi bene.

 

Debrecen, 2018. 01. 27.

A bejegyzés trackback címe:

https://tarski.blog.hu/api/trackback/id/tr1513606481

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.