Teleszülni a világot

2018. június 06. - Tarski

Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke az egyik beszédében a születések számának növelése érdekében kampányolt, és szavainak nyomatékosítása érdekében tette azt a kijelentést, hogy aki teleszüli a világot, azé a világ. Lett aztán ennek a kijelentésének olyan visszhangja az ellenzék soraiban, hogy azt egyetlen Fideszes politikus sem tette volna zsebre, különösen pedig Németh Szilárd. Az tény, hogy a politikus faragatlan stílusa mindenképpen sértette, pontosabban sérthette a nők érzékenységét, különösen olyan még ma is élő ósdi szemléletmóddal szemben, miszerint a nők társadalmi feladata a szülés, és a nők nem egyebek, mint szülőgépek. Ez természetesen így nem igaz, mindenesetre a politikus egy nagyon is élő hazai problémára mutatott rá, amit ugyan bárdolatlanul jelenített meg, de attól az még létezik: növelni kell a születések számát, mert az már a nemzeti megmaradásunkat is veszélyeztetheti. Az, ami nem mindegy, hogy ezt miként, milyen módszerrel akarjuk elérni.

 

 

Elsőként azt kell rögzítenünk, hogy nők társadalmi helyének és szerepének megítélése és általános elfogadása a politikai rendszerek fejlődésével párhuzamosan változott. Kezdetben hosszú évezredeken keresztül a nők társadalmi szerepe biológiai adottságuknak megfelelően elsősorban a szülés volt, amivel a természetes elhalálozást kívánták pótolni. Sokak számára a nők legfontosabb feladata az, hogy minél több gyereket szüljenek és azokat az éppen aktuális társadalmi elvárásoknak megfelelően neveljék fel. Ismert tény volt az, hogy Spártában már 7 éves kortól kezdve a közösség vette át a gyermekek nevelését, amelynek során kiváló harcosokat formáltak belőlük. Ez azonban később annyiban változott, hogy a gyermekek hosszabb ideig maradhattak családi kötelékben, de a nevelésükbe már sokkal jobban beleszólt a társadalom és olyan embereket faragtak belőlük, ami az aktuális politikai célokat szolgálta. De ebben az időben is megmaradt az a szemléletmód, hogy nők feladata az, hogy minél több gyermeket szüljenek, akiket később a hatalom arra használt fel, amire éppen akarta. Ezzel párhuzamosan a nők nem voltak egyenjogúak sem a férfiakkal, nem volt például választójoguk és ezért politikai szerepet sem vállalhattak. Az egész úgy nézett ki, hogy egy nő a férje révén juthatott politikai szerephez és a férje révén kaphatott társadalmi elismertséget is. Tehát az a becsvágy, ami természetszerűen megvolt minden nőben, egyszerűen nem tudott kialakulni és érvényesülni ezekben a politikai rendszerekben.

 

 

Ezen az áldatlan állapoton a liberális demokráciák megjelenése és fokozatos térhódítása hozott gyökeres fordulatot. A legfontosabb intézkedésük a nők emancipációja volt. Az 1789-ben elfogadott Emberi és polgári jogok 1. pontja szerint: “Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak.” Ugyanez a szemlélet van az 1791-ben és az azt követő francia alkotmányokban is. Bár ezek az alkotmányok még a természetjog filozófiára épültek, mégis komoly előrelépésként kell értékelnünk a korábbiakhoz képest. Hazánkban ez a jogi emancipáció meglehetősen későn született meg, hiszen csak az 1949. XX. törvény, tehát a kommunisták alkotmánya szögezte le a nők és a férfiak egyenjogúságát.

 

                               szoptatas.jpg

 

Mindez nyilván nem azt jelenti, hogy amit törvénybe foglaltak, az mind egyenes következményként megjelenik az emberek gondolkodásában is. Nem, hiszen még ma is találkozunk olyan szemlélettel, hogy nők változatlanul a legfőbb feladata a gyermekek szülése, és minden más csupán ezután következhet. Lényegében ezt az álláspontot fejezte ki Kovács Ákos énekes is, aminek következtében érthető módon óriási felháborodás tört ki a nők körében. A valóság viszont az, hogy bár az emberi species sajátossága okán csak a nők szülhetnek, de a gyermekvállalást szigorúan egyéni döntés alapján kell meghozni. A nőkben természetes módon benne van az anyai ösztön, amit azonban a társadalmi feltételek körülményei befolyásolhatnak. Tehát ezek a természeti és társadalmi feltételek együttese kell, hogy meghatározza azt, hogy szüljenek-e gyereket, vagy sem. Itt semmilyen politikai kényszernek nincs helye, mert azt már a nők diktátumnak tekinthetik. Továbbá azt is tudomásul kell venni, hogy ma már sokkal racionálisabban gondolkodnak a nők, mert látják a társadalmi életben azt a lehetőséget, hogy szakmai téren is előre haladhatnak és így vívhatnak ki maguknak elismertséget. Tehát az a becsvágy, hogy a társadalom egy tagjaként önállóan, a saját képességeiknek és teljesítményüknek megfelelően szerezzenek elismertséget, ma már sokkal jobban elérhető, megvalósítható, mint minden korábbi politikai rendszerben. Ezért történhetett meg az, hogy sok nő inkább választja a szakmai sikereket, mint ezek teljes, vagy részbeni feláldozásával járó gyermekvállalást és gyermeknevelést. Itt nyilvánvaló a politika szerepe: olyan fejlődési lehetőségeket kell felmutatni a nők számára, hogy abban mindkettő érvényre juthasson, tehát az anyai ösztön kielégülése és a szakmai sikerek elérése. Ez minden mai liberális demokrácia egyik alapvető problémája és ez lehet minden liberális demokrácia politikai stratégiai kérdése is.

 

 

 

Orbán Viktor sem kerülhette ki ezt a problémát, hiszen hazánkban az mindig is létezett, csak éppen időként kevesebbet foglalkoztak vele. Orbán Viktor számára akkor vált igazán politikai stratégiai kérdéssé, amikor ránk zúdult a migránsok inváziója. Mivel már akkor komoly probléma volt a hazai munkaerő szükséglet kielégítése, ezért a kormányfő válaszút elé került: vagy kielégíti ezt a szükségletet a migránsokból, amint azt sok nyugat-európai ország tette, vagy pedig más megoldást keres. Orbán számára, aki nyíltan nemzetinek vallotta magát, csak egy út maradt: a magyar munkavállalók alkalmazása a termelésben. Ebbe a politikai stratégiába illeszkedik bele a magyar nők gyermekvállalásának preferálása és különböző ösztönzők alkalmazása. Ezért hirdethette meg a 2018-as választási győzelmük után azt, hogy a következő négy év a demográfia évei lesznek. Ezért akar most szót váltani a magyar nőkkel és megbeszélni velük azt, hogy mit kell tennie a kormánynak ahhoz, hogy a demográfiai mutatók javuljanak.

 

 

Természetesen ezt a problémát lehet pozitívan és negatívan is interpretálni. Pozitív interpretáció az, hogy a kormányfő felelősséget érez a magyarság jövője iránt, és ezért minden eddiginél többet akar áldozni a születések számának növelése érdekében. Negatív interpretáció viszont az, hogy Orbán Viktor ismét szülőgépnek nézi a nőket és kötelezné őket a gyermekszülésre. Ez utóbbi szemlélet mutatkozik meg abban a tételben is, hogy Orbán Viktornak nem szülök gyereket. Nyilvánvaló az, hogy ez utóbbiban megvan a politikai felhang, hiszen egyfajta ellenállást mutat a kormánnyal szemben a céljaik megvalósításakor. Persze, nem arról van/lehet szó, hogy bárkinek is szülnie kell gyerekeket, de az egészen biztos, hogy ha nem születik elég sok gyerek, akkor azt a gazdaság fogja megsínyleni, ami az egész társadalom rovására fog menni. Arról már nem beszélek, hogy ilyen szemléletmód eluralkodása mellett 2050-re hazánk lakossága 8 millióra csökkenhet, és ha ez a tendencia nem változik meg, akkor ez tovább fog csökkenni.

 

 

Annyi bizonyos, hogy a kormányfő komolyan gondolta azt, hogy az elkövetkező négy év a demográfia évei lesznek. Már maga a kormánystruktúra is ezt látszik bizonyítani, hiszen az Emmi élére egy az egészségügyből érkező szaktudóst jelölt ki. Kásler Miklós pedig már most meghirdette azt a célt, hogy fokozni fogják a gyermekes családok támogatását, amivel nyilvánvalóan a társadalmi nevelés arányát akarják növelni a gyermeknevelésben. Ugyanide tartozik az a célkitűzés is, hogy az eddig romokban heverő egészségügyet végre talpra fogják állítani, ami nem csupán demográfiai célokat fogja majd szolgálni. Ezek mellé pedig jöhet az a Fideszes kampány, ami a több gyermek vállalására irányul, és részletesen fogja taglalni azt, hogy mit tettek ennek érdekében. Tehát az önfényezés és a politikai haszonszerzés sem marad ki a játékból, amit én már egészen magától értetődőnek tartok.

 

 

Debrecen, 2018. 06. 06.

 

Kiegészítés a nők választójogával kapcsolatban:

"A Tanácsköztársaság bukását követően, 1919 őszén alakult Friedrich-kormány programjában szerepel az általános és titkos választójog bevezetése. A kormány 1919. november 17-én az 5985. számú kormányrendelettel új választójogot határozott meg.

A rendelet értemében nemzetgyűlési választójoga van minden férfinak, aki
21. évét betöltötte,
aki 6 év óta magyar állampolgár,
fél év óta ugyanabban a községben lakik vagy ott lakása van,
ennek az életkornak a betöltése előtt is választójoguk van azoknak, akik 1918. évi november hó 1. napja előtt legalább 12 héten át a harctéren arcvonalbeli katonai szolgálatot teljesítettek.

A nők választójogát a férfiakéhoz hasonlóan állapították meg, ám itt kikötötték még az írni-olvasni tudást is."

 

Tehát nem minden nő választhatott, ezért nem volt általános a nők választójoga!!!!

A bejegyzés trackback címe:

https://tarski.blog.hu/api/trackback/id/tr4514026688

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

paráznabillegető 2018.06.08. 05:23:55

"...az emberi species..."
hiába, fejlődok a magyar nyelv is, na.
faj - ómagyar szó.
velem hal majd.

Éhes ló 2018.06.08. 06:47:19

Darwin besírna rajtad.

maxval balcán bircaman · http://bircahang.org 2018.06.08. 06:51:26

Aki nem szül "Orbánnak" gyereket, az eleve se szült volna.

Szornyeteglajos 2018.06.08. 07:07:27

Egy demokracia alapu tarsadalom motorja az eros kozeposztaly.
Most ott tartunk, hogy a felso savban kereso csaladokban szuletik 3-5 gyerek, a legalso retegben szinten, csak ok sokkal tobben vannak, es ez a nem mimdegy!
Atlag keresetu csaladban ezzel szemben szuletik 1, jo esetben 2 gyerek, mert ez a legkiszolgaltatottabb reteg, amelyik folyamatisan csuszik lefele. Az atlagjozsik gyerekei dolgoznak diplomaval vagy szakmaval kulfoldon, ok nem vallalnak gyerekeket alberletbe, mert van igenyuk elore tervezni, ahogy a szuleiktol tanultak. Hozhatnak ide akarmennyi migranst, csak a legalso reteget novelik. Jonnek a roman cigany csaladok is, az agglomeracioban mar szep szammal jelen vannak. Ok sem szulnek mar 3 gyereknel tobbet, pedig joval jobban elnek, mint romaniaban.
Ha az atlagkereset elegseges volna egy normalis eletszinvonalhoz 5 fos csaladnak, szuletne 3 gyerek siman atlagjozsieknal is. A keplet rohadt egyszeru: harom szoba, evi egy nyaralas, havi 500e minimum bevetel, a jelenlegi arak mellett. Amig havi 300- bol vergodnek csaladok ketszobas panellakasokban, addig nem lesz 3 gyerek.

]{udarauszkasz 2018.06.08. 07:40:39

@Szornyeteglajos: hat az a havi 500 se egy nagy eresztes ma mar egy csaladnak. Egy hazaspar gyerek nelkul kis hazban is alig el meg belole. Jon egy nagyobb kiadas,es ugyanugy az uzsorasoknak lesznek kiszolgaltatva. Egyebkent ez egyfajta alulrol felfele valo ujraelosztas: tartsuk olyan alacsonyan a bereket,hogy mindent csak hitelbol lehesssen finanszirozni,majd a bedolo adossagokkal mindent le lehet foglalni a szeles tarsadalmi retegektol. Foleg ingatlanra gondolok,ami jo befektetes mostanaban. A lakashitel egy bizonyos ido utan kifut,de eludegenitessel,majd ujra berbeadassal egesz eleten keresztul fizetni fog a delikvens.

midnightcoder2 2018.06.08. 07:47:25

"Ezen az áldatlan állapoton a liberális demokráciák megjelenése és fokozatos térhódítása hozott gyökeres fordulatot."

Aminek következtében a liberális demokráciák képtelenek önmaguk reprodukálására, a népesség rohamosan öregszik és fogy. A fogyó népesség helyére olyan országokból érkezik utánpótlás, ahol a népek sem nem liberálisak, sem nem demokraták. És ezek az emberek szépen hozzák magukkal a kultúrájukat és értékrendjüket is. Így aztán a liberális demokrácia rövid úton megy a levesebe.

Ad Dio 2018.06.08. 09:14:34

A női választójoggal kapcsolatban kétlem, hogy a 49-es lett volna az első idehaza...

werinter 2018.06.08. 12:44:51

A gyerekszületések számának növelése helyett, tehát a mennyiségi szaporodás helyett inkább a minőségit kellene preferálni. Az amúgy is jócskán túlnépesedett bolygónk állapotát is figyelembe véve abszolút elhibázott gondolat a "szüljük tele a földet". Főleg, hogy egy nyugati ember (globálisan nézve mi magyarok is azok vagyunk), sokkal nagyobb mértékben terhelik meg a Föld eltartóképességét, mint egy afrikai, vagy ázsiai ember (lásd: ökológiai lábnyom).

A gazdaság fenntartásához NEM az szükséges, hogy minél több magyar szülessen, hanem:
1. megfelelő egyensúly beállása a születések és halálozások terén. Magyarán legyen megfelelő és nagyjából azonos létszámú utánpótlása a "kifutó" generációknak.
2. A termelékenység növelése, hatékonyabbá tétele, úgy ,hogy közben figyelembe vesszük a környezetünk eltartóképességét, megőrizzük a természeti értékeinket.
3. Tehát összeszerelőüzem-ország helyett inkább a tudás alapú társadalmat kellene végre megteremteni.

A legnagyobb problémát inkább a vidéki térségek elnéptelenedése és gyakorlatilag élhetetlenné válása, míg a főváros és nagyobb vidéki központok "túlnépesedése" okozza.
Erre kellene valami jó és használható megoldást találni.

Szornyeteglajos 2018.06.08. 19:28:56

@werinter:
Sokban egyetértek veled. A 3 pont is nagyon jól hangzik, és jól hangzott évekkel ez előtt is. Csakhogy azóta HELYZET van!
Londonról írok, arra van kis rálátásom: az átlag brit nő vagy nem szül és karriert csinál, beutazza a Földet, élményeket gyüjt, stb, vagy ha a karrierhez buta-ez szerintem a többség- szül 2 gyereket, lehetőleg 2 apától, és berendezi az életét a segélyekre. GB-t gyakorlatilag a volt gyarmatok bevándorlói és a gazdasági migránsok működtetik. A baj csak az, hogy az ezzel járó kellemetlenségek, mint pl. nyomott órabérek, szoc. rendszer túlterheltsége, érzékenyen érint egy számottevő réteget, akik szépen meg is szavazták a brexitet. Addigra viszont London egykori munkásnegyedeit benépesítették a dolgozni akaró és nem akaró idegen kultúrák. Egy-két antidemokratikus rendelkezéssel talán megpróbálhatnák "visszacsinálni" a helyzetet, de az olyan lenne, mint a híres fogkrém-visszanyomós történet.
Londonban a munkaerőhiány orvoslására egy olyan rendszert alakítottak ki akarva-akaratlanul, aminek hatására a társadalmilag fontos középréteg nem szaporodott kellő mértékben. Pl. nagyon könnyű egy bizonyos bérszínvonalig elhelyezkedni, és ezen a bérszínvonalon még meg is lehet élni, akár Londonban is. Ezek kis hozzáadott értékű szakmunkák, betanított munkák.
E fölé viszont elég nehéz kerülni, sok bevándorlónak soha nem is sikerül. Kb. onnan kezdődik a középréteg életszínvonala. Itt már meggondolják, hogy 3-4 gyereket szülnek-e és alább adják a színvonalat, mert például az olyan dolgokért is kemény fontokat kérnek el, mint a délutáni iskolai ügyelet, ami nálunk 17 óráig ingyenes.
A betanított munkások és segélyesek közül persze sokan szülnek, főleg, akik annyit sem tudnak angolul, hogy elmagyarázzák a hazautat a piacról, mert hát erős a tradíció, és még heten, nyolcan az albérletben is sokkal jobban élnek, mint mondjuk Pakisztánban, Eritreában. Van is emiatt kihívás GB-ban, nem kevés.

Idehaza hiába reménykedünk abban, hogy egyszer mi adjuk Európa szürkeállományát. A vizét még adhatjuk talán, de Németország seggéből lógunk kifelé kb. évtizedek óta. Azoknak meg nem a szürkeállományunk kell, hanem a szorgos kis kezünk. Nem miattuk, és gazdaság miatt kellene észbe kapnia a még itthon maradt értelmes fiataloknak, hanem magunk miatt, a környezetünk miatt. Ha a vizesnyolcasok szülnek 3-4 gyereket, akkor azok az emberek, azokkal a képességekkel vesznek körül téged, az egyke gyerekedet a közértben, villamoson, a faluházban, meg mindenütt. Ide nem fog letelepedni az intelligens pakisztáni fogorvos, indiai autószerelő, ide kintről néhány üdítő kivétellel csak az jön, amit a szél idefúj. A németeknek meg jó az is, csak vezesse a targoncát, meg pakolja a raklapokat.
Nagyon kellene ide a sok 3 gyerekes értelmiségi család, a szakmájukat szerető szülőkkel felnövő új generáció, akik nem a kiábrándultságot, a monoton, hónapról-hónapra vergődést látják otthon.
A vezetőségnek ezen kellene fáradozniuk ahelyett, hogy olyan munkahelyekkel akarják itthontartani a fiatalokat, amik semmibe veszik a röhejes MunkaTörvénykönyvét, meg olyan otthonteremtési támogatással, amiket csak azok tudnak finanszírozni, akik annyira jól keresnek, hogy támogatás nélkül is összehozzák a pecót annyi év alatt.

Gerbab 2018.07.03. 20:24:59

Ez mind csak a szavak kiforgatása amit itt irsz. Addig amig egy nőnek nincs gyereke addig nem tudja hogy mit veszit ugy hogyha nincs. A gyerek a leggyönyörűbb dolog a vilagon és athúz minden nehézségen. Nem beszelve arrol hogy milyen egy öregkor gyerek vagy unoka nelkul. Ki fog gondozni/szeretni ha megöregszel ha nincs gyereked? Orbán Viktor fog? Kétlem...