Hajléktalan életmód

2018. október 24. - Tarski

Megint volt egy vitám Paragrafus nicknevű társunkkal, de most a hajléktalanokkal kapcsolatban. Ismeretes, hogy a kormány korábban módosította a szabálysértési törvényt, aminek nyomán egyes törvényi helyek október 15-től léptek hatályba. Ennek megfelelően, ha a hajléktalanok bizonyos hivatalos személyek felszólítása ellenére az életvitelszerű tartózkodásnak a helyszínét nem hagyja el, szabálysértést követ el.” A törvény szerint: „életvitelszerű tartózkodásnak tekinthető minden olyan magatartás, amely alapján megállapítható, hogy a közterületen való életvitelszerű tartózkodás a lakó- és tartózkodási hely, valamint egyéb szállásra való visszatérés szándéka nélkül, a közterületen való huzamos tartózkodás érdekében valósul meg, és a közterületen való tartózkodás körülményeiből, vagy a magatartásból arra lehet következtetni, hogy a jellemzően lakóhelyül szolgáló közterületen végzett tevékenységet - így különösen alvás, tisztálkodás, étkezés, öltözködés, állattartás - az elkövető a közterületen rövid időnként visszatérően és rendszeresen végzi.” Aki pedig tovább folytatja a hajléktalan életmódját „szabálysértés miatt az e törvényben foglalt feltételek fennállása esetén közérdekű munka szabható ki. Ha az elkövető a közérdekű munka elvégzését nem vállalja, elzárás szabható ki.”

 

Tehát a jogszabály világosan fogalmaz: vagy befejezik a hajléktalan életmódot, vagy pedig közmunkára kötelezik, rosszabb esetben pedig börtönbe zárhatják. A liberálisoknál éppen ez utóbbi verte ki a biztosítékot, akik szerint a „hajléktalan életmód” egyéni szabadságjog, amit nem lehet korlátozni. Paragrafus így írt erről:”Ezen a héten kezdődött el a hajléktalanok államhatalmi szintű üldözése. És eddig már három hajléktalant állítottak bíróság elé pusztán azért, mert hajléktalan. A rendőrség mind a három esetben megbilincselte a hajléktalant, az intézkedés keretében és folyamatában.”

 

Még mielőtt rátérnék az idézetek elemzésére, egy dolgot feltétlenül exponálnom kell. Az a tény, hogy még mindig sok hajléktalan él az utcán, mindenképpen jellemzi a hazai viszonyokat. Az biztos, és elfogadható, hogy léteztek és ma is léteznek hajléktalanok, így volt ez korábban minden politikai rendszerben. Az igazi kérdés inkább az, hogy 1. ezek száma mennyi és 2. milyen mértékben csökkenthetők a hajléktalanok száma úgy, hogy az ne menjen a társadalmi, gazdasági fejlődés rovására. Azt gondolom, hogy Magyarország más Uniós országokhoz képest meglehet a legkevesebbet tette a hajléktalanok számának csökkentése érdekében. Annál többet tett azonban a stadionok építése érdekében, ami számomra megbocsájthatatlan bűne ennek az orbáni politikai rendszer modellnek. Csak ma látjuk igazán azt, hogy a stadionok építésének nem volt különösebb hatása a hazai labdarúgás fejlődésére, ezzel szemben a hajléktalanok száma nemhogy csökkent volna, hanem egyre növekedett. Sokszor leírtam, de most is ezt állítom: csupán politikai döntés kérdése az, hogy az adóforintokat mire költi el a kormány. Sokkal több helyre lehetett volna ezeket elkölteni, mint a labdarúgásra, és ez a tény most még inkább igazolódott a hajléktalanok problémája kapcsán. Tehát ha igazán lehetne bírálni az orbáni rendszert, akkor ebben a tekintetben mindenképpen.

 

De térjünk vissza Paragrafus kommentjére. Szerinte ugyanis eddig már három hajléktalant állítottak a bíróság elé, mert hajléktalan. Azt természetesen Paragrafus is tudja, hogy nem a hajléktalansága miatt állították őket a bíróság elé, hanem azért, mert nem tartották be a hatályos törvényt. A hajléktalanság nyilván nem bűn, legfeljebb egy nem kívánatos állapot, ami miatt senkit sem lehet a bíróság elé állítani. Ezt követően azonban most az a nagy kérdés, hogy van-e joga a hatalomnak olyan törvényt hozni, ami szabályozza a hajléktalanok viselkedését. Természetesen igen, van joga erre, hiszen a nemrégiben lefolytatott választáson erre újból felhatalmazást kapott. Nyilván az ellenzéknek nem tetszik ez a törvény, ahogyan egyetlen más törvény sem tettszett korábban sem, de tudomásul kell vennie azt, hogy a kormány így szabályozza a hajléktalanok magatartását, és nem kell hajánál fogva előrángatott jogi problémákat felhozni ellene. Ez utóbbival ugyan szépen eljátszogathat, de a lényegen úgysem fog változtatni: a törvény megmarad és ennek megfelelően fognak cselekedni az illetékes hatóságok is. Ez volt a hajléktalan kérdés jogi vonatkozása.

         hajlektalan_csalad_2.jpg

A morális társadalmi vonatkozása már több figyelmet érdemel. Ennek lényege az, hogy a hatalomnak morálisan van-e joga arra, hogy a hajléktalanokkal szemben úgy járjon el, mint azt fentebb láttuk? Ezzel kapcsolatban tekintetbe kell vennünk azt, hogy a hajléktalan ügy kapcsán most is a liberális és a konzervatív eszme összecsapásáról van szó. A liberálisok eszmei alapvetésüknek megfelelően az egyéni szabadságjogokat hangsúlyozzák. Eszerint minden embernek joga van úgy leélnie az életét, ahogyan azt a lehetőségei megengedik, illetve ahogyan azt jónak látja. Ebbe az állam nem szólhat bele. Ennek az álláspontnak van létjogosultsága, de figyelmen kívül hagyja azt, hogy minden ember egy társadalom aktív tagja, és mint ilyen, minden cselekményével részt vesz annak működtetésében. Részt vesz például azáltal, hogy a főváros aluljáróiban, vagy a vonat pályaudvarokban húzzák meg magukat, ami egyúttal meglehetősen sok problémát generál. Részt vesz azáltal, hogy betegség esetén, ami a hajléktalan életmód következtében fokozottan jelentkezhet, a hazai egészségügyet terheli le. Részt vesz azáltal, hogy télen a kemény hidegben megfagyhatnak, ami a keresztény humanizmussal nem egyeztethető össze. Részt vesz még további tekintetben is, amiről most nem szóltam, tehát egy individuális problémaként kezelni a hajléktalanok kérdését mindenképpen hibás elképzelés.

 

Az előbbivel szemben a konzervatív eszmeiség a közösségi szabadságjogokat preferálja, aminek szintén van létjogosultsága. Az ugyanis a közösség céljait szolgálja, ha a hajléktalanokat nem engedjük az utcán élni, hanem igyekszünk olyan szállókba csalogatni, amelyik alkalmas arra, hogy normálisan leélhessék az életüket. Sőt, lehetőleg olyan munka- vagy elfoglaltsági alkalmat kell számukra biztosítani, aminek kapcsán újból lehet életcéljuk, ami további munkára motiválhatná őket. Magyarán kellő feltételek biztosítása mellett szinte minden hajléktalan bevonható lehetne a társadalmi munkamegosztásba, és nem kóborolnának sokan céltalanul az egyik kocsmából a másikba. De ehhez sok pénzre lett volna szükség már korábban is, és nem arra várni, hogy a probléma magától megoldódik. Ebben egyébként a korábbi kormányok is ludasak, tehát az ellenzéknek nincs oka kizárólag az Orbán-kormányt hibáztatnia. Abban mindenképpen bűnös az utóbbi, hogy eltékozolt sok-sok milliárd forintot a stadionokra és sok olyan dologra (például az olimpiai pályázatra), beruházásra, aminek semmi hasznát sem látjuk. Ebből a sok pénzből lehetett volna olyan szállókat építeni is, ahol az öregek otthonához hasonlóan egyedi lakosztályokat hoztak volna létre, ami eleve kiküszöbölheti azt, hogy a hajléktalanokat meglopják és egy elfogadható életmódot biztosíthatott volna számukra. Ezzel pedig azt a kifogást is kivédhették volna, amit általában és elsőként mondanak a hajléktalan szállókkal kapcsolatban.

 

Ám a legfontosabb érv a hajléktalanok problémájának akár erőszakos megoldására a keresztény humanitás végigvitele. A mai hatalom kereszténynek vallja magát, a keresztény humanizmust kívánja megvalósítani. Ezzel pedig nem férhet össze az a jelenség, hogy honfitársainkat magára hagyjuk a problémáikkal kapcsolatban. Azonban ez sokkal többet jelent annál, minthogy a hajléktalanok problémáját megoldjuk. Ugyanis a hajléktalan életmódra történő kényszerű váltás már egy folyamat eredménye. Például annak, hogy egy család elveszti a lakását, vagy egy ember magára marad és az utcára kényszerül. A hajléktalanság megszüntetésének első lépcsőfoka tehát ezeknek a problémáknak az időbeli érzékelése kell legyen, és ekkor kell közbelépni az államnak és segítőkezet nyújtani nekik. Ha ugyanis ekkor mutatunk követhető életcélt a rászorulóknak, már eleve megelőzzük az utcára kerülésüket. Magyarán: a hajléktalan életmód száműzhető, de legalábbis radikálisan csökkenthető lenne azzal, ha ezen a téren hatékonyabban működne a közigazgatás. De ehhez is pénzre, sok pénzre van szükség.

 

Debrecen, 2018. 10. 24.

 

 

Kedves Olvasók!

A fejlett nyugati országok honlapjain találkozhatunk a „Subscribe” felhívással, ami azt jelenti, hogy a regisztráció és bizonyos pénzösszeg kifizetése után lehet olvasni a honlap írásait. Ilyen megoldásokkal ma még hazánkban nemigen találkozhatunk, aminek sok oka van. Főleg az, hogy nem szoktunk még hozzá ahhoz, hogy bizony egy honlap működtetésének vannak komoly költségei is, amit valamiből fedezni kell. A „feliratkozás” éppen ezt a célt szolgálja. Jómagam nem kívánok egyelőre ezzel a módszerrel élni, de meg kell adnom azt a lehetőséget is, hogy aki a honlapom fenntartásának költségeihez hozzá akar járulni, akkor azt megtegye. Ezért az alábbiakban megadom azt folyószámla számomat, ahová befizethetnek annyi pénzt, amennyit szeretnének a tarski.hu honlapom további működtetésének segítése érdekében. Erre pedig feltétlenül szükségem lenne, ha hosszabb távon üzemeltetni és fejleszteni akarom a honlapomat. Lehet ez a pénz akár néhány száz forint, vagy annál több is, a lényeg az, hogy ezzel nem csupán anyagilag, hanem erkölcsileg is támogatni fognak egy olyan honlap fennmaradását, amelyik megtartja a függetlenségét és egy sajátos színfoltja akar lenni a hazai internetes világnak.

Tehát a folyószámla számom az alábbi:

Székely Szabolcs,

Erste Bank Hungary: 11600006-00000000-63980354

 

A bejegyzés trackback címe:

https://tarski.blog.hu/api/trackback/id/tr9414318993

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

leponex 2018.10.24. 15:55:25

Kedves Tarski,
megint csak nagyrészt egyet lehet érteni posztoddal.
Amit hiányolni lehet belőle:
- a 'liberális' megközelítésből kihagytad, hogy amíg az mások szabadságát nem sérti.
Merthogy a közterület önkényes magánhasználatba vételéről van szó az 'életvitelszerű' közterületen lakás esetében.
Mert ha a mindenkori hatalom tudomásul veszi, eltűri, hogy valaki egy aluljáróban rendezkedjen be, akkor szegényes ágya mellé utána széket, szekrényt, akár egy kisebb konyhácskát is elhelyezhet lassan.
És ha egynek lehet, akkor még hánynak, és van-e határ, van-e kvóta: ennyien élhetnek életvitelszerűen egy aluljáróban, a többiek keressenek maguknak másikat ?
És ha csak én szeretnék sátrazni egy hétig egy téren, miért ne tehetném?

Érdekes kérdést vet fel ebben az esetben is a 'kereszténységre' való hivatkozás (különösen a deklaráltan nem keresztény polgártársaink kedvelt szóhasználata ez, ha épp megfelel ez számukra) : ilyenkor nem kell az állam, a közhatalom világnézeti-vallási semlegességét követelni, derék liberálisaink vallása szerint?
Amikor Ferenc pápánk az illegális migráció elfogadására buzdított, máris hivatkoztak rá a liberális médiában.
Az abortuszról szóló kemény, és abszolút következetes álláspontját már korántsem hivatkozza meg a média.

Azért is farizeus magatartás egy kicsit a hajléktalanügybe belerángatni a kereszténységet, hiányolva annak humanizmusát, hiszen a különféle keresztény egyházak, felekezetek jónéhány szolgálatot működtetnek a hajléktalanok segítése céljából.
De segíteni csak annak lehet, aki azt igényli, és el is fogadja azt.

De van egy remek, igaz messzemenőkig illuzórikus (tipikusan baloldali ideologikus) javaslatod:

"Ebből a sok pénzből lehetett volna olyan szállókat építeni is, ahol az öregek otthonához hasonlóan egyedi lakosztályokat hoztak volna létre, ami eleve kiküszöbölheti azt, hogy a hajléktalanokat meglopják és egy elfogadható életmódot biztosíthatott volna számukra."

Ugye, ahol hajléktalanok laknak, ott biza egymástól lopnak, egymástól tartanak a hasonló nyomorúságban élők ...
Szép gondolat: biztosítani mindenkinek egy kis komfortos hajlékot.
Szerinted mennyi igénylő lenne ezekre, és nem a hajléktalanok közül??
Vagy valami bárcaféle lenne arra nézvést: ki az igazi, hivatásos hajléktalan, és csak annak járna ez a szolgáltatás?

És csak tényleg halkan jegyzem meg: azoknak a haszontalan stadionok építésének volt egy másik, kőkemény gazdasági indoka is. A gazdasági válság miatt összezsugorodó építkezések miatt a hazai építőipari kapacitások teljes megszűnése megakadályozásának érdekében állami megrendelésekkel lehetett átvészelni, túlélni ezt a néhány évet.
Nem mellesleg egyuttal olyan munkákat végezhettek azok a magyar cégek, akik ezután már ezeket a projekteket referenciaként használva indulhattak közbeszerzéseken.
Persze hagyhattuk volna őket liberális módra csődbe menni, megszűnni, hadd maradjanak a gazdasági válság utáni konjunktúra egyedüli pályán maradt versenyzők a külföldi, tőkeerős multik.

Hogy nem lett belőle a magyar foci fejlődése is?
Nem, mert hiába az infrastruktúra, ha nincs meg hozzá a humán erőforrás ...
Az bizonyos, a magyar foci kapitalista alapon történő működtetésének felépítése eddig nem egy sikertörténete Orbánnak.. De a kudarcok is jók lehetnek valamire :)

"Például annak, hogy egy család elveszti a lakását, vagy egy ember magára marad és az utcára kényszerül."
- írod, és mintha az egyéni felelősséget teljesen kihagynád a hajléktalanná válás útján.
Mert aki családból kerül utcára, azaz egy együttélési formából kerül ki, aki nem volt képes megoldani közös problémáikat, netán elviselhetetlen magatartása miatt tették ki a közös lakásukból, annak a többi adófizető építsen szállókat egyedi lakosztállyal ...

De természetesen abszolút egyet ehet érteni Veled abban, hogy a mindenkori hatalom, az állam időben segítsen még a hajléktalanság felé vezető úton.
Csak el is kellene azt fogadni, még ha nem is úgy segítene az állam, ahogy azt igényelné a rászoruló.

paragrafus 2018.10.24. 20:01:29

Butaság, amit állítasz, hogy (idézek): Azt természetesen Paragrafus is tudja, hogy nem a hajléktalansága miatt állították őket a bíróság elé, hanem azért, mert nem tartották be a hatályos törvényt.
De pontosan azért állították bíróság elé őket, mert hajléktalanok.
Ugyanis az általad hivatkozott törvénymódosítás - a TARTALMA alapján - pontosan a hajléktalanság tényét, állapotát minősítette jogsértésnek.
Ez kb. (kisarkítva) olyan, mintha azt mondanák ki jogszabályban, hogy jogsértést követ el az, aki (mondjuk) 63 éves. És az illető azzal követte el a jogsértést, hogy 63 éves.
Te pontosan azt nem vagy hajlandó sem megérteni, hogy a hajléktalanság vonatkozásában ez a jelenlegi új szabályozás nem azt támadja, hogy a hajléktalan - esetlegesen -. elkövetett el valamit. Hanem magát a hajléktalanság tényét. Csakhogy a hajléktalanság egy állapot. Önmagában azzal - ismétlem: önmagában azzal -, hogy hajléktalan, nem követett el semmit sem a hajléktalan.
Tehát ez a törvénymódosítás nem egy cselekményt ítélt el, hanem egy állapotot.
Ez az, aminek megértése meghaladja a megértési képességeidet. (Elnézést a sarkos megfogalmazásért, de kénytelen voltam, mert másképp nem érted meg)

paragrafus 2018.10.24. 20:05:33

Mostantól a hajléktalan a mi saját, itthoni, magyarul beszélő migránsunk..
Mára a kereszténységét éppen erősen védő kormányzati politika magaslataiba emelkedett az a Bibliából amúgy nehezen visszafejthető elv, miszerint akinek megütötték a jobb orcáját, annak nyugodtan üssük meg a balt is.

De a valós szándék a hatalom részéről igazából nem is a segítség, hanem Patyomkinország díszleteinek továbbépítése: amit nem látunk, az nincs, legyen szó hajléktalanokról, melegekről, kritikus gondolatokról vagy a létminimum alatt élőkről.

De ma egyre kevésbé van igazság, különösen a hajléktalanok számára, akik még megvédeni sem tudják önmagukat. Ebben a pár napban már több tárgyalás(nak látszó) igazságtalanság ült tort és hozott ítéleteket. A hajléktalanok bűnösnek lettek kimondva közterületen folytatott életvitelszerű lakhatás bűnében. Ezen törvényben korlátozzák a hajléktalanok szabad mozgását a közterülettől való eltiltással, noha törvényesen tartózkodnak az állam területén.

Miközben Mészáros Lőrincnek adják már az egész országot, addig büntetik a hajléktalant, mert nekik még az emberhez méltó élet sem adatott meg. Bűnösnek lettek kimondva, azért, mert az utcára kerültek. Akiknek meg volt álomra hajtani a fejüket, azokat ugyanez a hatalom meg utcára paterolja. Majd utána tűnés az utcáról is.
Ez azoknak az igazsága, akik soha nem nélkülöztek, akik kastélyokban élnek, és a közpénzt kamionszám dézsmálják. Ezek az emberek azért kerültek az utcára, mert azok a hatalmasok, akik állítólag képviselnek minket, csak a saját érdeküknek megfelelve vezetik az országot.
Ez az a szint, amikor a lámpánál az autóhoz közeledő hajléktalannak lehúzod az ablakod, de nem ám azért, hogy pénzt adj, hanem hogy leköpd.
Egy kormánypárti orgánumban olvasom azt is, hogy kedves vezetőnk a nyíregyházi állatkertben örökbe fogadott egy orrszarvú bébit. Azzal biztosan kevesebb a baj.

leponex 2018.10.24. 23:47:19

@paragrafus: " Önmagában azzal - ismétlem: önmagában azzal -, hogy hajléktalan, nem követett el semmit sem a hajléktalan."

Így van, és a hajléktalanságot nem is szankcionálja a törvény.

Hülyeséget ír @paragrafus, nem először.:
"Tehát ez a törvénymódosítás nem egy cselekményt ítélt el, hanem egy állapotot. "

A törvénymódosítás pontosan, taxatíve azt a cselekményt szankcionálja, amit amúgy bárki elkövetne, ha a közterületen tartós, folyamatos 'ottlakásra' rendezkedne be.

Ahogyan egy rendes liberális demokrata is tiltakozna az ellen, hogy bárki magáncélra kisajátítson a közterületből egy részt.

Pont az ilyen ostoba, demagógog miatt nem lehetséges jó ideje értelmes, tartalmi diskurzusokat folytatni a köznyilvánosságban lényegében semmiről.

És nincs miért elnézést kérnem. Sajnos.

Jakab.gipsz 2018.10.25. 09:03:23

T. @paragrafus:

Nagy farizeus vagy Te, avagy tipikus logikai pozitivista, ha így jobban tetszik.

Kiagyaljátok és európai értéknek tüntetitek fel a szekularizált jog-államiságot, majd számon kéritek rajta a keresztény humanizmust.
Ügyes!
Tessenek tudomásul venni, vannak olyan ember társaink akiknek meg kell mondani, mit kell csinálniuk, (természeti törvényekre hivatkozva),hogyan kell élniük, hogy egy kicsit jól érezzék magukat.

Ez egyszerű mint a matematika, csakhogy oda sem neked "paragrafus tudorka" sem Tarskinak, sem Orbánnak de még Ferenc testvérünknek sincs, királyi útja.

Egyetlen egy gyermek sem születik vesztesnek, legfeljebb vesztesek közé, rajtuk csak a tanulás segít, a kommunikációval és a magyarázkodással, nem sokra megyünk, főleg nem a bűnösök keresgélésével, mert mindenki a saját keresztjét cipeli, ti is.